Kullancs-térkép: melyek a veszélyeztetett területek?

Magyarország bármely területén találkozhatunk kullancsokkal, ám egyes területeken nagyobb az arányuk.

Fokozottan fertőzött területek

Nógrád vármegye (elsősorban a Cserhát, kevésbé a Mátra)
Zala vármegye nagy része
Somogy vármegye (elsősorban a megye középső és déli része)
Vas vármegye (elsősorban a megye déli, Zalával határos része)
Győr-Moson-Sopron (kizárólag a vármegye nyugati, Ausztriához közeli része)
Budapest környéke (Budai-hegység, Pilis, Gödöllői-dombság)

Magasabb fokú fertőzöttség

Veszprém vármegye (Bakony)
Komárom-Esztergom vármegye (kizárólag annak keleti része, Gerecse)
Tolna vármegye
Heves vármegye (Mátra, Bükk)
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Bükk, Aggteleki-karszt, Zemplén)

Kevésbé fertőzött területek

Baranya vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom kisalföldi területei
Alföld: valamennyi alföldi vármegye a kis mértékben fertőzött területek közé tartozik, ám itt is fordulnak elő fertőzések

Európa

A kullancsokkal leginkább fertőzött területek közé tartozik Németország déli része, Csehország, Szlovénia, a Balti államok, Fehéroroszország. Részben fertőzött Magyarország mellett Ausztria, Lengyelország, Albánia, Oroszország, Svájc, de szórványosan előfordulnak más államokban is. Horvátországban a tengerparti területeken nem jellemző a kullancsok előfordulása. Számos országból, például Romániából, Ukrajnából nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/eloskodok/15940/kullancs-terkep-melyek-a-veszelyeztetett-teruletek

Előzmény

A "Gallér"-nak keresztelt barna medve ismét felbukkant a Bükkben, ezúttal nemcsak a vadkamerának mutatta meg magát, hanem egy túrázócsapattal futott össze, akik helyesen azonnal jelentették a medveészlelést a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál. Az állatot a Bánya-hegy és a Kis-kőháti-zsomboly közötti turistajelzésen látták.

Te tudod mit tennél, ha medvével találkoznál?
Nézd meg videónkat, hogy megtudd és elkerüld a konfliktust!
https://www.facebook.com/wwfhungary/posts/pfbid02roPDHdXUDvBcQ9nmpZav8Jj4pFrmzoDrA78vWJDehxqAZqooGRNMuuxV77cQZQ6ql

A szomorú véget ért, brutális módon és értelmetlenül hazánkban levadászott svájci M237 jelű jeladós farkas a Duna-Ipoly Nemzeti Park elemzése szerint járt a Tétényi-fennsíkon, Kamaraerdőben, a Kőérberki szikes rétünkön, Őrmezőn, Gazdagréten, Farkasvölgyben, Farkasréten, A teljes Budai TK-ban, a Szépvölgyi erdőben, Mocsáros közelében és a Rókahegyi természetvédelmi területen is. Csupa olyan helyen, ami vagy helyi vagy országosan védett természetvédelmi terület a budai oldalon vagy pedig tervezzük annak a helyi védelmét.

Tulajdonképpen komótosan és cseppet sem sietősen, ám észrevétlenül és senkit sem zavarva végigkirándult azon a budai ökofolyosón, aminek az erősítésén, összekötésén, rehabilitációján dolgozunk évek óta.

Több olyan helyszínt is érintett, amely a most megnyert LIFE pályázatunk rehabilitációs célterülete. Ez egészen elképesztően izgalmas.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7584865784890580&set=a.980675371976354
-- Bardóczi Sándor

Forrás:
https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/eszrevetlen-vandor-farkas-a-rengetegben

A Magyar Természetjáró Szövetség a turistautak jogszabályi rendezettség megteremtésével párhuzamosan azon dolgozik, hogy az országos turistaút hálózatot teljes egészében feltérképezze. Ezt a feladatot nyolc kiváló terepi szakember végzi - egy-két szélsőséges időjárású naptól eltekintve- egész évben. A csapat vezetőjével, Kovács Attilával készített interjúnkban szó esik az Országos Kékkörről és közelebbi képet kaphatunk a turistautak felmérésének hasznos tudnivalóiról.
-- Kéktúra hivatalos oldala

http://mtsz.org/cikk/mikroszkop_alatt_a_turistautak_felmerese


Mikroszkóp alatt a turistautak felmérése
Interjú Kovács Attilával az MTSZ felmérő csapatának vezetőjével
mtszközpont, 2020-05-15

Hazánkban több ezer kilométer turistaút létezik a négy égtáj minden irányában. Pontos számadatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, amelynek összetett okai több évtizedes múltra vezethetőek vissza.

A természetjárás egyre népszerűbbé válásával egyidejűleg gyors ütemben létesültek, megszűntek, módosultak a jelzett utak is, így az úgynevezett turistaút kataszter, azaz nyilvántartási rendszer a jogi szabályozottság hiánya miatt elég hamar követhetetlenné vált. A napjainkban is fennálló helyzet orvoslására megoldást jelent a turistautak egységes szempontok szerinti, azonos minőségben, megfelelő szakértelemmel történő felmérése.

A Magyar Természetjáró Szövetség a jogszabályi rendezettség megteremtésével párhuzamosan azon dolgozik, hogy az országos turistaút hálózatot teljes egészében feltérképezze. Ezt a feladatot nyolc kiváló terepi szakember végzi - egy-két szélsőséges időjárású naptól eltekintve- egész évben. A csapat vezetőjével, Kovács Attilával készített interjúnkban közelebbi képet kaphatunk a turistautak felmérésének hasznos tudnivalóiról.


Miért van jelentősége a felmérésnek?

Kovács Attila: A turistautak nyilvántartásának elkészítése egyrészt törvényi előírás (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 39/A§), másrészt minden további munka kiindulási alapja. Ezek alatt értem a nyilvános online térképfelületek létrehozását, a tematikus, nyomtatott térképek, kiadványok elkészítését, az útvonalak fenntartásának, felújításának a tervezését, fejlesztések és pályázatok támogatását, kimutatások készítését, jogi problémák megoldását és ide sorolom az adatszolgáltatást is.

De a hétköznapok túrázója is hasznát veszi a felmért adatoknak, ugyanis a pontos és ellenőrzött információk (hossz és magasság, útjelzések, útvonal geometria, útjellemzők, úttípusok,POI-k) segítik a túratervezést vagy szükség esetén (például útlezárás, terelés) alternatív útvonalak lehetőségei állnak a rendelkezésre. Meg kell említeni azt is, hogy a legfrissebb térképek úgyszintén a topológiailag ellenőrzött adatállomány alapján készülnek. Összefoglalva tehát a természetjárás szakmai és magánemberekből álló közösségének egyaránt hasznos a turistautak felmérése.


Mikor van szükség a felmérésre?

Először akkor, amikor az előbbiekben említett kataszteri nyilvántartás céljából egy adott tájegység felmérése megtörténik. Ezen kívül ideális esetben 3-4 évente, mert ennyi idő alatt általában már bekövetkezhetnek komolyabb változások egy adott útvonalon. Az MTSZ által kezelt Országos Kékkör nyomvonala természetesen mindennel szemben elsőbbséget élvez. Nagyon nehéz, de azért igyekszünk lépést tartani a szinte folyamatos útvonal változtatási kényszerrel és a többféle okból megszűnő útszakaszok helyett optimálisabbakat kijelölni, felfesteni. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a felmérés.


Mit jelent a turistaút felmérése?

Nagy pontosságú GPS készülékkel a turistaút nyomvonalát, a turistajelzéseket, az útjellemzőket és az úgynevezett POI-kat (Point of Interest), vagyis a túrázók számára érdekes, fontos helyeket, tereptárgyakat rögzítjük mindkét oldalon átlagban 50 méteres szélességben. Ez a távolság indokolt esetben változhat, például egy mezőn, ahol kevesebb a látnivaló, a 100 méterre lévő jellegzetes fát is bemérjük.

Ezen kívül fotókkal alátámasztott, írásos dokumentációt készítünk az út állapotáról, követhetőségéről és minden egyébről, ami valamilyen módon kapcsolódik a turistaúthoz és hasznos lehet a túrázóknak.


Milyen eszközökkel végzitek a munkátokat?

A felmérést Spectra Precision SP60 GNSS vevővel (fej-egység), ProMark 120, SOUTH S720-, valamint Handheld Nautiz X8 kézi adatgyűjtő készülékekkel (kontroller) végezzük. A fotódokumentációhoz Olympus TG5 fényképezőgépet használunk. Ezen kívül a hátizsákunkban vannak a tartalék akkumulátorok és a túrázókra egyébként is jellemző felszerelések: esőkabát, esőnadrág, meleg pulóver, víz, lámpa, télen termosz, elsősegély felszerelés és ennivaló.


Mi történik a felmért infókkal?

A felmérés után közvetlenül, akár már a terepről egy digitális alaptérképre továbbítjuk az adatokat. Ennek jelentősége, hogy azonnal látjuk és így ellenőrizni tudjuk a bemért POI-kat és nyomvonalakat. Az ArcMap szoftverrel történő feldolgozás után közvetlenül hasznosítható információk állnak a rendelkezésünkre, amelyek elsődlegesen az MTSZ turistaút kataszteri adatbázisát bővítik, de egyéb digitális felületeken is hasznosíthatóak.


Bármilyen időjárási körülmény között el tudjátok végezni a munkátokat?

Elvileg igen, de mínusz 10 fokban már nem igazán. Egyrészt kesztyűben nem könnyű kezelni a készülékeket, másrészt hidegben az akkumulátorok teljesítménye is nagyon lecsökken. A felszerelés ugyan bírná, de a szakadó vagy több napos esőzés sem garantálja a pontos eredményt. Ennek egész egyszerű emberi tényező az oka: pocsolyákat kerülgetve, sárban csúszkálva lehetetlenség jó munkát végezni.


Hogy néz ki az MTSZ digitális turistaút felmérésének fejlődéstörténete?

A GPS technológia hétköznapivá válásával párhuzamosan Magyarországon 2003-ban indult el az első, kifejezetten a turisták igényeit kiszolgáló internetes térkép felület a turistautak.hu („tuhu”). Ide, majd az utóbbi években már a tuhu szerepét is átvállaló, sőt meghaladó OSM térképekre az évek folyamán rendkívüli mennyiségű közösségi adat került föl.

Ennek ellenére, amikor 2013-ban az MTSZ elkezdte az Országos Kékkör fejlesztését és megújítását, azzal a problémával szembesültünk, hogy ezek a térképek nem elegendőek a projektben vállalt feladatok elvégzéséhez. Így a mainál még kissé kezdetlegesebb eszközökkel, pár hónap leforgása alatt felmértük a három kék jelzésű útvonalat. Ez volt az első, teljes és egységes Országos Kékkör felmérés.

Azóta rengeteg előrelépés történt mind technikai, mind szakmai színvonalon. A kezdetben 4 fős felmérő csapat mára 8 főre gyarapodott, ami 2019-ben lehetőséget adott például az Alföldi Kéktúra már nagyon aktuális új igazolófüzetének kiadásához szükséges gyors újramérésre.

Új mérőműszereink, a felhasznált szoftverek továbbfejlesztése pontosabb és hatékonyabb munkát tesz lehetővé, mint 2013-ban. Ezzel párhuzamosan fontos megemlíteni, hogy az MTSZ térinformatikai csapata magas szakmai színvonalon dolgozza föl és hasznosítja a tőlünk beérkezett adatokat.


Hogyan lesz valakiből felmérő?

Alapkövetelmény a nehéz terepi körülmények közötti pontos munkavégzés képessége, fizikai rátermettség, a heti 60-80 km gyaloglás képessége, az átlag feletti tájékozódó képesség, a magabiztos térképolvasás, a térképi jelek és a turistaút jelzésrendszer ismerete, a fényképezésben, a GPS technológiában, térinformatikában való jártasság és műszaki érzék. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a felmérő érzelmileg is kötődjön a gyalogos túrázáshoz, nem utolsósorban az Országos Kéktúrához. Nem véletlen, hogy a felmérők közül szinte mindenki a „kéktúráról érkezett”.


Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a munkakörnek?

Talán elég egyértelmű, hogy ez a világ legjobb munkája. A heti három terepi munkanap a szabadban és a jó levegőn, ennek során Magyarország átlagon felüli megismerése, valóban ideális. Ugyanakkor a felmérőnek sárban, fagyban, esőben, vagy éppen 40 fokban, sok-sok apró léggyel a szem körül, szúnyogokkal, kullancsokkal, kullancslegyekkel hadakozva is menni kell. A legfárasztóbb és legnehezebb része a munkának mégis a monitor előtti töltött idő: ugyanis minden egyes felmért órához legalább ugyanannyi, de inkább több utófeldolgozás és jelentős mennyiségű adminisztráció is kapcsolódik. Ez sokszor megterhelőbb, mint a sarat dagasztani.

MTSZ Országos Központ

Mécsbogár Fesztivál

Június idusán járunk. Ilyenkor zajlik az erdők mélyén talán az egyik legkülönlegesebb természeti "jelenség", a szentjánosbogarak násza.
A hétvégén különleges, éjszakai túrával várjuk kedves vendégeinket.
Részletek a túráról: http://www.dunaipoly.hu/hu/esemenyek/item?id=362

Az év rovara a nagy szentjánosbogár, akiről bővebb információkat a Magyar Rovartani Társaság honlapján találhatnak:
http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara_2015.html