Utitárs klub

Kicsit ez, kicsit az...

Ezt a témát M Imre indította 3 éve

Ami még érdekelhet, mint természetet szerető- és járó embert.

Hozzászólások eddig: 265

Új hozzászólás

Hozzászólások

Keresés a hozzászólások közt:

M Imre üzente 5 napja

Válasz

M Imre üzente 1 hete

A tisztább levegőért minden szereplő tehet

... 2026. egyik fő üzenete a cselekvés. A kormányok a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentésével, a levegőminőségi és klímapolitikai tervezés összehangolásával és a mérőhálózatok fejlesztésével léphetnek előre. A városok autómentes utcákkal, a gyaloglás és kerékpározás ösztönzésével, a vállalatok saját kibocsátásaik mérséklésével és tisztább technológiák fejlesztésével járulhatnak hozzá a változáshoz.

Az iskolák és egyetemek energiahatékonyabb épületekkel, tisztább energiaforrások használatával, kerékpárbarát környezettel vagy akár úgynevezett iskolautcák kialakításával tehetnek a levegőminőségért.

Civil szervezetek segíthetik az önkormányzatokat és a lakosság szemléletformálását, egyéni szinten pedig többek között a hulladék mennyiségének csökkentése, az egyszer használatos termékek kerülése, valamint az avar és a hulladék égetésének mellőzése jelenthet kézzelfogható lépést.

Az elmúlt évtizedek európai adatai azt mutatják, hogy a levegő minősége javítható. A 94 százalékos városi PM2,5-kitettség és a magyar városok aggasztó uniós helyezése ugyanakkor azt is jelzi: a tiszta levegő és a kék égbolt érdekében még jócskán van mit tennünk.

https://magyarmezogazdasag.hu/2026/09/07/a-tiszta-levego-nemzetkozi-napja/1/
___

A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa mutatja be, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik.

https://masfelfok.hu/2026/09/07/a-tiszta-levego-nemzetkozi-napja-europa-varoslakoinak-94-szazaleka-meg-ma-is-az-egeszsegere-karos-levegot-lelegez-be/
___

*** Szmogriadó? Mi az?

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/szmogriado-mi-az

*** Tudod, hogy milyen levegőt lélegzel be kerékpározás közben? # videó

http://autovezetes.network.hu/video/nem_art_ha_tudjuk/tudod_hogy_milyen_levegot_lelegzel_be_kerekparozas_kozben

*** Súlyos visszalépés a budapesti szmogriadó-rendeletben? | 2010.

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/sulyos-visszalepes-a-budapesti-szmogriado-rendeletben

*** Ingyenes e-mailes szmog riasztás

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/ingyenes-e-mailes-szmog-riasztas

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Megnyitnák a látogatók előtt a Kárpát-medence egyik leglátványosabb, eddig szinte teljesen elzárt barlangját

Megnyitná a látogatók előtt Románia egyik leglátványosabb, és egyben a második leghosszabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat.

A közép-erdélyi megye önkormányzata ennek érdekében partnerségre lép a román állami erdészettel (Romsilva) és az Erdélyi-Szigethegység Természetvédelmi Parkkal, melynek területén a több mint 40 kilométer hosszú barlang található. Az ezt lehetővé tevő határozat-tervezet a következő ülésen kerül az önkormányzati testület elé.

A partnerség keretében a szakemberek feltérképezik, hogy a barlangban miként lehet biztonságos, hozzáférhető útvonalakat kialakítani a nagyközönség számára.

-- A Vlegyásza-hegységben található barlang fokozottan védett, jelenleg csak kutatók és barlangászok látogathatják. Tudományos értékét látványos galériái és gazdag cseppkőképződményei adják. Ott van az ország leghosszabb, 4 kilométeres földalatti folyója is.

Szamosfő (Maguri) község területén, 1220 méter magasságban található. Két fő- és egy mellékszintje, valamint 12 hatalmas galériája van – ezeket labirintusszerű járatok kötik össze. Csaknem 350 hektáros területén több védett denevérfaj és számos egyéb élőlény él.
https://raketa.hu/megnyitnak-a-latogatok-elott-a-karpat-medence-egyik-leglatvanyosabb-eddig-szinte-teljesen-elzart-barlangjat

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Bardóczi Sándor | Szeptember 12-én 10 órától a Kert és a Rét kódnevű Budapest Magkeverék után debütál a Hegy. Ez kifejezetten a budai hegyvidék kertvárosaira optimalizált magkeverék, ami jól érzi magát a kötöttebb, hegyvidéki talajokon. Ahogy tavaly a Tabánban, idén a Gellért-hegyen is nem csak a magkeveréket lehet megvásárolni, de részletes tanácsokat is kapnak az érdeklődők arról, hogy hová, mikor, mennyit, és hogyan érdemes ültetni, hogy sikeres legyen a kertünk részbeni vagy egészbeli ökologikus átalakítása. A kaszált gyep uncsi és egysíkú, s cseppet sem klímaálló. Valamint rengeteg vizet igényel. Dobjunk fel a kertünket valami brutálisan harcedzettel, ami pajzsot tart a klímaválság elé. A Hegy. Premier a FŐKERT Gellért-hegy utcai telephelyénél, Rezeda utca 10.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=28515208348096352

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Hetvenöt év óta először emelkedett háromszáz fölé a kakapók száma Új-Zélandon, miután 90 fiókát hivatalosan is a fokozottan veszélyeztetett fajhoz soroltak – írja a Stuff. A kakapókat vagy bagolypapagájokat 150 napos korukban regisztrálják a populációba, ugyanis ennyi idősen válnak elég éretté és önállóvá.

A kakapók populációja jelenleg 325 tagú, ami a rendkívül eredményes szaporodási időszaknak köszönhető. Ez a legmagasabb szám, amelyet a populáció gyarapítására tett erőfeszítések kezdete, 1995 óta rögzítettek. Akkor mindössze 51 kakapó élt Új-Zélandon, és csak húsz volt közülük nőstény.

Deidre Vercoe, az új-zélandi természetvédelmi minisztérium kakapók megőrzéséért is felelős vezetője elmondta: a jelentős mérföldkövet négy évnyi várakozás előzte meg.

Még hosszú út áll előttünk, de 90 fióka egyetlen szezon alatt rekordot jelent. Korábban 16 évbe telt, mire ennyi fióka kikelt

– fogalmazott. Az új-zélandi természetvédelmi minisztérium januárban jelentette be, hogy négy év után ismét párzanak a kakapók, és február közepére várják az első fiókák kikelését.

Az Új-Zélandon őshonos, röpképtelen, zöldes színű madár kifejlett példányainak súlya elérheti a 2–4 kilót. Csak 2–4 évente szaporodik, ez utóbbi miatt – illetve a gyarmatosítás és az invazív fajok behurcolása következtében – mára a világ egyik legritkább madarává vált.

https://hvg.hu/elet/20260902_uj-zeland-kakapo-madar-populacio-szaporulat

A kakapó legendásan lanyha szaporodási kedvét éppenséggel nem támasztja alá az alábbi, Stephen Fry brit komikus közreműködésével készült felvétel, ahol a zöld madár olthatatlan szerelemre lobban egy fotós iránt.

https://www.youtube.com/watch?v=9T1vfsHYiKY

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Rekordidő, 49 nap alatt gyalogolta körbe Magyarországot az Országos Kékkör nyomvonalán vendégszerzőnk, Jakab Győző. A nyári hőségben az Alföldön átértékelődik egy szál fa is, egy falu meg nemcsak egyszerű település lesz, hanem fontos vízforrássá válik – írja lapunknak készült beszámolójában.

Van az úgy, hogy az ember fejében megszületik egy ötlet, ami első hallásra nem tűnik különösebben észszerűnek. Aztán ahelyett, hogy szépen elfelejtené, elkezdi komolyan venni. Nálam valahogy így kezdődött az Országos Kékkör története is. Először egyszerűen csak az volt az álmom, hogy egyben végigjárjam. Később megtudtam, hogy a korábbi leggyorsabb, általam ismert, túrázva teljesített nem hivatalos idő 57 nap volt, és ezzel az eredetileg egyszerű túratervből lassan sportteljesítmény is lett. Megjelent ugyanis a fejemben a kérdés: vajon képes lennék-e ennél gyorsabban végigmenni rajta?

2026. július 1-jén indultam el Szegedről, és augusztus 18-án érkeztem vissza. A kettő között 2597 kilométert gyalogoltam, nagyjából három és fél millió lépést tettem meg, a végső idő pedig 48 nap és 5 óra lett. Ez napi átlagban körülbelül 53 kilométert jelentett, pihenőnap nélkül. Persze amikor az ember otthon egy térkép és egy számológép előtt ül, mindez sokkal egyszerűbbnek látszik. Elosztja a teljes távot 49-cel, kijön egy szám, aztán elkezdi megtervezni, melyik este hol fog aludni, hol tud enni, vizet tölteni, bevásárolni. A számológépnek azonban nincs lába, nem fáj a válla, nem gyalogol 34-39 fokban, és másnap reggel sem kell újra felvennie a hátizsákot.

Kívülről nézve talán a 2597 kilométer a legijesztőbb szám, de belülről nem feltétlenül ez jelentette a legnagyobb nehézséget. Sokkal inkább az, hogy nem volt szünet. Egy ötven kilométeres túra önmagában is hosszú. Hatvan kilométer még hosszabb, a leghosszabb napom pedig végül 72 kilométer lett. Egy hagyományos teljesítménytúra után azonban az ember hazamegy, alszik, és a következő napot jó eséllyel pihenéssel tölti. Itt másnap újabb ötven-hatvan kilométer következett, aztán harmadnap megint. A láb reggel már nem nulláról indult, ahogy a váll, a hát és az ember fejében lévő akkumulátor sem. Minden reggel magammal vittem az előző nap fáradtságát, néhány hét után pedig már az előző húszét is.

Az időjárást természetesen nem lehetett megtervezni, és különösen az út vége felé kaptam bőven a nyári Magyarországból. Több napon 34-38 fok körüli hőmérsékletben gyalogoltam, szinte folyamatos napsütésben. Volt olyan nap, amikor becslésem szerint az út 95-98 százaléka közvetlenül a napon vezetett. Az Alföldön ez egészen mást jelent, mint egy erdei szakaszon.
https://telex.hu/szepkilatas/2026/08/29/kekkor-tura-rekord-49-nap

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Aszálytól áradásig – fotókon mutatjuk meg, hogyan bántak az elődeink a vizeinkkel | 2026. 08. 29.

180 éve, 1846. augusztus 27-én kezdődött meg a Tisza szabályozása, amely alapjaiban írta át az Alföld vízrajzát és ökológiai egyensúlyát. A munkálatok elsődleges célja az árvízvédelem volt, ám a Széchenyi-féle komplex vízgazdálkodási koncepciót csak részlegesen valósították meg, ráadásul az ökológiai szempontok mellőzése hosszú távon kiszolgáltatottá tette a régiót az aszályoknak. Az ebből következő feszültség – a víz biztonságos elvezetése és a tájban való megtartása közti ellentét – azóta is az Alföld legégetőbb mezőgazdasági és politikai kihívása, amely a történelmi aszályoktól a mai, energiabiztonságot fenyegető szárazságig végigkíséri az ország életét.

-- A napsütés és víz együtt ritkán fordul elő ilyen szerencsés körülmények között, mint nálunk Magyarországon. A napsütés, tudjuk, kétségtelenül megvan. Most már az a kérdés, hogy hogyan lehetne vizet teremteni?

– tette fel a millió dolláros, pontosabban az 50 millió pengős kérdést Marschalkó Lajos a Debreczeni Újságban 1930. augusztus 18-án. A csapadékhiány és az annak nyomában járó extrém szárazság – amely az idén nyáron a paksi atomerőmű biztonságos működtetése, és így Magyarország energiaellátása miatt tartotta lázban a lakosságot és a jelenlegi Tisza-kormányt egyaránt –, nem először került terítékre az utóbbi mintegy másfélszáz évben.

A két világháború között írt cikkében Marschalkó, akárcsak a következő évtizedek több tucatnyi újságírója, az Alföld mezőgazdaságáért aggódott, mert „Magyarországon évente 1000 milliméter víz párolog el, holott évente hóval, esővel összesen 600–700 milliméter csapadékot kapunk. (…) A felettünk lévő száraz levegőréteg szívja magába a csapadékot, mint a spongya a vizet, vagy a reggelihez fogyasztott és csészébe dobott zsemlye a kávét.”

Az alföldi mezőgazdaság gyengélkedésének okait a Debreczeni Újság szerzője a Tisza szabályozásában látta. Ezt az álláspontot erősítette a cikkében megszólaltatott Balogh Kálmán mérnök véleménye is, aki szerint az Alföld termelékenységét a Tisza árhullámainak a zavartalansága biztosította évszázadokon keresztül, mégpedig azzal, hogy a folyó szabályozása előtt „a víz kiöntött Püspökladányig, Mezőberényig, és a Hortobágyon lerakta iszapját, megtermékenyítette a földet. Gyönyörű termés volt rajta minden esztendőben, és csak minden évszázadban egyszer fordult elő olyan nagy szárazság, hogy a jószágot fel kellett volna hajtani a hegyekbe.”

https://24.hu/belfold/2026/08/29/termeszetes-vizek-szarazsag-folyoszabalyozas-heti-fortepan/

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Bámulatos felvételeken a péntek hajnali holdfogyatkozás | 2026. 08. 28.

Aki lemaradt róla, az most megcsodálhatja ezt a gyönyörű égi jelenséget.

Hajnalban különleges égi jelenségben volt része a korán kelőknek, a nyár utolsó teliholdja éppen a Föld árnyékába került, így részleges holdfogyatkozást figyelhettünk meg, írta az Időkép.

-- A jelenség 3 óra 24 perckor indult, ekkor a Hold belépett a Föld félárnyékába — ez a szakasz még alig volt szabad szemmel észrevehető. Igazán látványossá 4 óra 33 perctől vált a dolog, amikor a Hold már csak 12,5 fokos magasságban járt a nyugati égbolton, és megkezdődött a részleges fogyatkozás

– kiemelve, hogy a legszebb látványt 5 óra 20 perc körül láthattuk, amikor a Hold több mint felét eltakarta a Föld árnyéka.

A tényleges maximum idején egyébként közel voltunk a teljes fázishoz, hiszen a fedés 96 százalékos volt.

Kiss Regina is szemmel követte a ma hajnali égi csodát, amelyről gyönyörű felvételeket is készített.

-- Így láthattuk ma hajnalban a holdfogyatkozást Gyöngyösről. Megérte korán kelni, mert csodálatos égi színjátékban volt részünk. A képeken gyönyörűen látszik, ahogy a Föld árnyéka lépésről lépésre „elrágja” a teli Holdat, egészen addig, amíg a pirkadat fényeiben, a Mátra vonulatai mögött le nem bukott a horizont alá

– vázolta fel Regina.

A szerbiai Oromhegyesen Csipak Viktor is szemtanúja volt a csodálatos égi jelenségnek, aminek a pillanatait meg is örökítette, Bali Tibor a Medves-fennsíkról, Hagymási Róbert pedig Dunakesziből készítette a felvételét.

Az alábbi galériában Bali Tibor, Kiss Regina, Csipak Viktor és Hagymási Róbert felvételeit lehet megtekinteni.

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2026/08/28/hold-holdfogyatkozas-csillagaszat/

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Ritkán megfigyelhető természeti jelenséget örökített meg természetvédelmi őrünk! A kivételes felvételen Európa legnagyobb szitakötője, a balkáni hegyiszitakötő (Cordulegaster Heros) látható peterakás közben. | Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A Felsőszölnök egyik eldugott patakvölgyében készült videón szereplő, ritka, de annál látványosabb rovarral való minden találkozás élményszámba megy, ezekben a pillanatokban figyelemmel kísérni pedig igazi kuriózum!

A balkáni hegyiszitakötő imágók júniustól augusztus végéig repülnek. A kifejlett nőstények testhossza akár a 9 cm-t, szárnyfesztávolsága a 12 cm-t is elérheti. Petéiket a finom sóderes aljzatú, lassú folyású, sekély, égerligetekkel szegélyezett patakok medrébe rakják, ahol a kikelő lárvák 3-4 évig fejlődnek, mielőtt imágó alakot öltenek.
https://www.facebook.com/100078051796452/videos/2089236881691912/

Hazánkban fokozottan védett, európai közösségi jelentőségű, Natura 2000 jelölő faj, egy példány természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2026/08/22/szitakoto-orseg-balkani-hegyiszitakoto-rovar/

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hete

2026. augusztus 13-a és 16-a között hatodik alkalommal rendezték meg „A Nagy Ipoly-takarítás” elnevezésű környezetvédelmi akciót

.. szlovákiai és magyarországi önkormányzatok, civil szervezetek, sportegyesületek és önkéntesek fogtak össze a folyó közel 200 kilométeres szakaszának megtisztításáért, írta a ma7.sk portál. | képgaléria

A kezdeményezés célja a mintegy ötvenféle halnak otthont adó Ipoly és partjának mentesítése a felgyülemlett hulladéktól. A rendezvény emellett erősíti a környezettudatosságot, népszerűsíti a vízi turizmust és mélyíti a szlovák–magyar kapcsolatokat. A teljesen önkéntes alapon működő akcióhoz a szervezők biztosították a szükséges eszközöket, kenukat, valamint az önkéntesek napközbeni ellátását.

Az idei akció munkálatait jelentősen befolyásolta a rekordalacsony vízállás, a sekély víz ugyanakkor könnyen elérhetővé tette a korábban elrejtett partszakaszokat és medrekben lévő hulladékokat.

Gyűjtötték a szemetet Szete és Ipolyszakállos, Őrhalom és Balassagyarmat, továbbá Ipolyvisk és Pereszlény között. Balassagyarmatnál ruhákat, matracokat, esernyőt és rengeteg egyéb hulladékot, Őrhalomnál építkezési törmeléket, kábeleket, korcsolyát is találtak az önkéntesek.

Az ipolypásztóiak örömmel tapasztalták, hogy évről évre egyre kevesebb hulladékot találnak az Ipoly partján, ez is azt mutatja, hogy van értelme a közös munkának. A helembaiak az Ipolyszalka–Helemba közötti szakaszt tisztították, velük tartottak a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársai is.

Az elmúlt években a több köbméter kihalászott hulladék között számtalan műanyag palackot, gumiabroncsokat, papucsokat, cipőket, gyermekjátékokat, sőt benzines kannát, hűtőgépet, televízió-készüléket, jégkásakészítő gépet és babakocsit is találtak. Tavaly több mint 450 önkéntes vett részt az Ipoly vizének és partjának tisztításában.

A mostani akció során 200 önkéntes a folyópartot tisztította, 250 pedig 128 csónakból szedte a szemetet. Az akció során több mint 60 önkormányzat biztosított hátteret a teremtésvédelmi munkához. Az idei adatok még nem ismertek.
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2026/08/22/nagy-ipoly-takaritas-2026/