Elemeire bontották a madárdalokat a tudósok | 2026 / 08 / 21 /

Francia tudósok azt állítják, hogy felfedezték a madárdalok hihetetlen sokféleségének alapelemeit.

Egy kutatócsoport 3160 madárfaj 116 000 dalát elemezte, és megállapította, hogy mindegyik nyolc alapvető hangtípusból áll, amelyeket „motívumoknak” neveztek el – olvasható a Science folyóiratban.
https://www.science.org/doi/10.1126/science.aee6239

Minden dal ezen motívumok – háromféle trilla, háromféle síp, kaotikus hangok és harmóniák – kombinációiból épül fel, mondják a kutatók.

-- A madárdal a természet egyik legkifinomultabb hangalapú kommunikációs formája.

A madárdalok változatossága és összetettsége lenyűgözte a biológusokat, de éppen a sokféle dal miatt nehéz volt globális szinten tanulmányozni azokat – írja a BBC összefoglalója a kutatásról.
https://www.bbc.com/news/articles/cwy4eg5dpyzo

„Elképesztő a sokféleség. Teljesen más dalokat fogsz hallani, ha elmész Ázsiába, Afrikába, Amazóniába” – mondta Quentin Bacquelé vezető kutató, a Saint-Etienne Egyetem PhD-hallgatója.

Bacquelé a kollégáival egy globális madárdal-adatbázist használt – több ezer önkéntes által feltöltött felvételeket, ebből jött össze az a bizonyos 116 000 dalból álló minta, amelyet elemeztek.

A kutatók azt vizsgálták, hogyan változott az egyes dalok hangmagassága és hogyan fejlődött a ritmusuk, mielőtt a dalokat hasonlóságuk szerint csoportosították volna. Az utóbbiban segített a mesterséges intelligencia, amellyel összehasonlították a több ezer dalt, hogy megtalálják, mi köti össze őket.

-- Az eljárás feltárta „a madárdalok látványos sokfélesége mögött meghúzódó egyszerűséget”.

Egy kulcsfontosságú megállapítás az volt, hogy a madarak környezete – a trópusi erdőtől a mérsékelt égövi tájig – alakítja, hogyan „komponálják” a dalaikat.

Tehát a trópusi erdőkhöz alkalmazkodott madarak más akusztikus építőelemeket, vagy motívumokat használnak, mint a mérsékelt égövi madarak.

Bacquelé magyarázata szerint az egyszerűbb motívumok, mint például a lapos sípok, gyakran megtalálhatók trópusi környezetben, nyilvánvalóan azért, mert segítenek a madaraknak hallatni magukat a nyüzsgő biodiverzitású „hangvilágban” és a sűrű növényzetben.

Az összetettebb kompozíciók – ultragyors trillákkal és sok információt tartalmazó kombinációkkal – gyakoribbak a mérsékelt égövi erdőkben, ahol a madarak hajlamosak közelebbről kommunikálni.

Ez egyfajta evolúciós kompromisszum: egy nagyon összetett dal sok információt szolgáltat, de nehéz ezt az információt nagy távolságokon, komplex környezetekben továbbítani.

Bacquelé szerint a környezet és a természetes hangzásvilág közötti kapcsolatot az emberi tevékenység is alakítja.

„Ez a kutatás új utat nyitott arra, hogy a dalokat a környezettel természetesen összefüggőnek tekintsük – mondta a BBC Newsnak. – Megpróbálhatjuk ezeket a motívumokat felhasználni annak megértésére, hogyan tudnak a madarak alkalmazkodni az általunk keltett új háttérzajhoz.”

„Ha egy erdőre gondolsz, a városod vagy akár a házad közelében, a madarak énekére gondolsz, amit reggel hallasz, amikor kimész a szabadba – folytatja. – Egy erdőben élő madárnak van egy meghatározott dala, de ha elpusztítjuk az erdőt, akkor az a dal már nem biztos, hogy alkalmazható az új környezethez.”

https://raketa.hu/elemeire-bontottak-a-madardalokat-a-tudosok

Ez a kutatás inkább a madárdal társas-evolúciós funkciójára világít rá, ugyanakkor mindez érdekes biológiailag is: arról, hogy mi teszi lehetővé, hogy a madarak hihetetlen pontossággal és gyorsasággal irányítsák a hangmagasságukat és a hangszínüket itt írtunk korábban.
https://www.raketa.hu/hihetetlen-orulet-de-elo-madarakra-is-lehet-adatot-menteni