Másfélmillió lépés Magyarországon. Ugye mindenki emlékszik? Bár - el kell mondani! - voltak és vannak kritikusai, de figyelembe kell venni a sorozat készítése idején uralkodó viszonyokat... Nekünk jó emlék sorozata, és könyve is, melyekben olyan embereket, foglalkozásokat, és tájakat ismertetett meg sokakkal, akiket, amiket addig nem nagyon ismertek.
https://itthonrolhaza.hu/rockenbauer-pal-ra-emlekezunk-2/

A Magyar Természetjáró Szövetség a turistautak jogszabályi rendezettség megteremtésével párhuzamosan azon dolgozik, hogy az országos turistaút hálózatot teljes egészében feltérképezze. Ezt a feladatot nyolc kiváló terepi szakember végzi - egy-két szélsőséges időjárású naptól eltekintve- egész évben. A csapat vezetőjével, Kovács Attilával készített interjúnkban szó esik az Országos Kékkörről és közelebbi képet kaphatunk a turistautak felmérésének hasznos tudnivalóiról.
-- Kéktúra hivatalos oldala

http://mtsz.org/cikk/mikroszkop_alatt_a_turistautak_felmerese


Mikroszkóp alatt a turistautak felmérése
Interjú Kovács Attilával az MTSZ felmérő csapatának vezetőjével
mtszközpont, 2020-05-15

Hazánkban több ezer kilométer turistaút létezik a négy égtáj minden irányában. Pontos számadatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, amelynek összetett okai több évtizedes múltra vezethetőek vissza.

A természetjárás egyre népszerűbbé válásával egyidejűleg gyors ütemben létesültek, megszűntek, módosultak a jelzett utak is, így az úgynevezett turistaút kataszter, azaz nyilvántartási rendszer a jogi szabályozottság hiánya miatt elég hamar követhetetlenné vált. A napjainkban is fennálló helyzet orvoslására megoldást jelent a turistautak egységes szempontok szerinti, azonos minőségben, megfelelő szakértelemmel történő felmérése.

A Magyar Természetjáró Szövetség a jogszabályi rendezettség megteremtésével párhuzamosan azon dolgozik, hogy az országos turistaút hálózatot teljes egészében feltérképezze. Ezt a feladatot nyolc kiváló terepi szakember végzi - egy-két szélsőséges időjárású naptól eltekintve- egész évben. A csapat vezetőjével, Kovács Attilával készített interjúnkban közelebbi képet kaphatunk a turistautak felmérésének hasznos tudnivalóiról.


Miért van jelentősége a felmérésnek?

Kovács Attila: A turistautak nyilvántartásának elkészítése egyrészt törvényi előírás (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 39/A§), másrészt minden további munka kiindulási alapja. Ezek alatt értem a nyilvános online térképfelületek létrehozását, a tematikus, nyomtatott térképek, kiadványok elkészítését, az útvonalak fenntartásának, felújításának a tervezését, fejlesztések és pályázatok támogatását, kimutatások készítését, jogi problémák megoldását és ide sorolom az adatszolgáltatást is.

De a hétköznapok túrázója is hasznát veszi a felmért adatoknak, ugyanis a pontos és ellenőrzött információk (hossz és magasság, útjelzések, útvonal geometria, útjellemzők, úttípusok,POI-k) segítik a túratervezést vagy szükség esetén (például útlezárás, terelés) alternatív útvonalak lehetőségei állnak a rendelkezésre. Meg kell említeni azt is, hogy a legfrissebb térképek úgyszintén a topológiailag ellenőrzött adatállomány alapján készülnek. Összefoglalva tehát a természetjárás szakmai és magánemberekből álló közösségének egyaránt hasznos a turistautak felmérése.


Mikor van szükség a felmérésre?

Először akkor, amikor az előbbiekben említett kataszteri nyilvántartás céljából egy adott tájegység felmérése megtörténik. Ezen kívül ideális esetben 3-4 évente, mert ennyi idő alatt általában már bekövetkezhetnek komolyabb változások egy adott útvonalon. Az MTSZ által kezelt Országos Kékkör nyomvonala természetesen mindennel szemben elsőbbséget élvez. Nagyon nehéz, de azért igyekszünk lépést tartani a szinte folyamatos útvonal változtatási kényszerrel és a többféle okból megszűnő útszakaszok helyett optimálisabbakat kijelölni, felfesteni. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a felmérés.


Mit jelent a turistaút felmérése?

Nagy pontosságú GPS készülékkel a turistaút nyomvonalát, a turistajelzéseket, az útjellemzőket és az úgynevezett POI-kat (Point of Interest), vagyis a túrázók számára érdekes, fontos helyeket, tereptárgyakat rögzítjük mindkét oldalon átlagban 50 méteres szélességben. Ez a távolság indokolt esetben változhat, például egy mezőn, ahol kevesebb a látnivaló, a 100 méterre lévő jellegzetes fát is bemérjük.

Ezen kívül fotókkal alátámasztott, írásos dokumentációt készítünk az út állapotáról, követhetőségéről és minden egyébről, ami valamilyen módon kapcsolódik a turistaúthoz és hasznos lehet a túrázóknak.


Milyen eszközökkel végzitek a munkátokat?

A felmérést Spectra Precision SP60 GNSS vevővel (fej-egység), ProMark 120, SOUTH S720-, valamint Handheld Nautiz X8 kézi adatgyűjtő készülékekkel (kontroller) végezzük. A fotódokumentációhoz Olympus TG5 fényképezőgépet használunk. Ezen kívül a hátizsákunkban vannak a tartalék akkumulátorok és a túrázókra egyébként is jellemző felszerelések: esőkabát, esőnadrág, meleg pulóver, víz, lámpa, télen termosz, elsősegély felszerelés és ennivaló.


Mi történik a felmért infókkal?

A felmérés után közvetlenül, akár már a terepről egy digitális alaptérképre továbbítjuk az adatokat. Ennek jelentősége, hogy azonnal látjuk és így ellenőrizni tudjuk a bemért POI-kat és nyomvonalakat. Az ArcMap szoftverrel történő feldolgozás után közvetlenül hasznosítható információk állnak a rendelkezésünkre, amelyek elsődlegesen az MTSZ turistaút kataszteri adatbázisát bővítik, de egyéb digitális felületeken is hasznosíthatóak.


Bármilyen időjárási körülmény között el tudjátok végezni a munkátokat?

Elvileg igen, de mínusz 10 fokban már nem igazán. Egyrészt kesztyűben nem könnyű kezelni a készülékeket, másrészt hidegben az akkumulátorok teljesítménye is nagyon lecsökken. A felszerelés ugyan bírná, de a szakadó vagy több napos esőzés sem garantálja a pontos eredményt. Ennek egész egyszerű emberi tényező az oka: pocsolyákat kerülgetve, sárban csúszkálva lehetetlenség jó munkát végezni.


Hogy néz ki az MTSZ digitális turistaút felmérésének fejlődéstörténete?

A GPS technológia hétköznapivá válásával párhuzamosan Magyarországon 2003-ban indult el az első, kifejezetten a turisták igényeit kiszolgáló internetes térkép felület a turistautak.hu („tuhu”). Ide, majd az utóbbi években már a tuhu szerepét is átvállaló, sőt meghaladó OSM térképekre az évek folyamán rendkívüli mennyiségű közösségi adat került föl.

Ennek ellenére, amikor 2013-ban az MTSZ elkezdte az Országos Kékkör fejlesztését és megújítását, azzal a problémával szembesültünk, hogy ezek a térképek nem elegendőek a projektben vállalt feladatok elvégzéséhez. Így a mainál még kissé kezdetlegesebb eszközökkel, pár hónap leforgása alatt felmértük a három kék jelzésű útvonalat. Ez volt az első, teljes és egységes Országos Kékkör felmérés.

Azóta rengeteg előrelépés történt mind technikai, mind szakmai színvonalon. A kezdetben 4 fős felmérő csapat mára 8 főre gyarapodott, ami 2019-ben lehetőséget adott például az Alföldi Kéktúra már nagyon aktuális új igazolófüzetének kiadásához szükséges gyors újramérésre.

Új mérőműszereink, a felhasznált szoftverek továbbfejlesztése pontosabb és hatékonyabb munkát tesz lehetővé, mint 2013-ban. Ezzel párhuzamosan fontos megemlíteni, hogy az MTSZ térinformatikai csapata magas szakmai színvonalon dolgozza föl és hasznosítja a tőlünk beérkezett adatokat.


Hogyan lesz valakiből felmérő?

Alapkövetelmény a nehéz terepi körülmények közötti pontos munkavégzés képessége, fizikai rátermettség, a heti 60-80 km gyaloglás képessége, az átlag feletti tájékozódó képesség, a magabiztos térképolvasás, a térképi jelek és a turistaút jelzésrendszer ismerete, a fényképezésben, a GPS technológiában, térinformatikában való jártasság és műszaki érzék. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a felmérő érzelmileg is kötődjön a gyalogos túrázáshoz, nem utolsósorban az Országos Kéktúrához. Nem véletlen, hogy a felmérők közül szinte mindenki a „kéktúráról érkezett”.


Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a munkakörnek?

Talán elég egyértelmű, hogy ez a világ legjobb munkája. A heti három terepi munkanap a szabadban és a jó levegőn, ennek során Magyarország átlagon felüli megismerése, valóban ideális. Ugyanakkor a felmérőnek sárban, fagyban, esőben, vagy éppen 40 fokban, sok-sok apró léggyel a szem körül, szúnyogokkal, kullancsokkal, kullancslegyekkel hadakozva is menni kell. A legfárasztóbb és legnehezebb része a munkának mégis a monitor előtti töltött idő: ugyanis minden egyes felmért órához legalább ugyanannyi, de inkább több utófeldolgozás és jelentős mennyiségű adminisztráció is kapcsolódik. Ez sokszor megterhelőbb, mint a sarat dagasztani.

MTSZ Országos Központ

MKKP Zöldkutya: Nagy veszélyben vannak a fecskék!

Tömegesen halnak meg: a hideg, szeles idő a vonulásuk abbahagyására kényszerítette őket, kihűlnek, nem találnak táplálékot, legyengülnek.

Főleg a Balatontól kaptunk jelzéseket, de szerte az országban tapasztalható, hogy tömegesen próbálnak száraz menedéket keresni teraszokon, házak falán, párkányokon, sőt az úttesteken.

A legyengült madarak nekirepülnek az autóknak is! Hajtsatok lassan! Ha legyengült madarat találtok, segítsetek neki!

A madármentő szervezetek tanácsait:

NE csináld:
Ne menjetek oda hozzájuk, ne zavarjátok őket, ha menedék alatt összebújva melegítik egymást és tartalékolják az energiájukat. Ha zavarva vannak, újra és újra kirepülnek az esőben és ezzel egyre több energiát veszítenek.
Ne próbáljátok kenyérrel, magokkal etetni őket. A fecskék rovarevők, csak megzavarjátok a pihenésüket.

Amit TEHETSZ:
Ha sikerült elhelyezkedniük védett helyen, hagyd őket pihenni.
Ha napokig tartó eső miatt nem tudnak tovább vonulni, akkor tegyél ki nekik egy lapos széles tálkába lisztkukacot. Volt már rá példa, hogy ettek is belőle, bár tálból enni más mint repülő rovarra vadászni.
Ha gubbasztó vagy földön lévő fecskét találtok, ne hagyjátok magára!
Ha elázott vagy láthatóan rossz állapotban van, vegyétek fel a földről és egy papírtörlővel kibélelt cipős dobozban vigyétek be a házba. Ha a fecske remeg, gubbaszt, eldől, akkor vegyétek kézbe, melegítsétek hajszárítóval (óvatosan!!!) vagy a dobozba tegyetek mellé meleg vizes palackot. Etethetitek csipesszel lisztkukaccal.

A madármentő szervezetek elérhetőségeit kommentben, keressétek őket!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=917708517065051&set=a.251306847038558

Például:
https://www.facebook.com/BirdMania.Madarpark/posts/pfbid02ruGusw3R1GpV8rtnoF1Wg5pBWypzDTRFmhJVuXVjtL4c5fhm2jBbJN5csXQqe5APl

Madármentők:

-Madármentő Állomás Mályi-Bird Rescue(Mályi, 06-30-6892727)
-Vadmadárkórház, Sukoró-Dr.Berkényi Tamás vezetésével(állatorvos, Sukoró, 06-30-9924876, )
-Sóstó Vadvédelmi Központ(állatorvos, Székesfehérvár, 06-70-5262793)
-Oriolus Vad- és Madármentő Alapítvány(állatorvos, Budapest, 06-70-6342945)
-Börzsönyi Természetvédők (állatorvos, Őrbottyán-Dunakeszi, 06-30-7130149)
-Tüskevár Vad és Egzotikus Állatvédő - Alapítvány(állatorvos, Taksony, 06-30-8320626)
-Szentendrei Kisállatkert(állatorvos, Szentendre,06-30-6257899)
-Állatkerti Vadállatmentő Központ(csak védett, Budapest, XIV. ker., Állatkerti körút 14, minden nap 8-18ig, 06-30-877-9081)
-BirdMania-Madárpark és Természetvédelmi Mentőközpont (elsősorban gólyák, Dömös)
-Madárkórház Alapítvány Gádorosi Mentőállomása(elsősorban énekesek, Gádoros,06-30-6272210)
-Maugli Állatvédő Egyesület(Budapest,06-70-6224942)
-Bagolykő-vár Természetvédelmi Központ (Salgótarján, 0632413255)
-Tollas Barát Madármentés (elsősorban vizimadarak, Dunaharaszti, 06-30-6234695, illetve Délegyháza: 06-30-3391242)
-Állati Küldetés(Bőny-Szőlőhegy(Győr közeli) ,06-30-9002666)
-Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont (Kőszeg, 06-30-2184942)
-Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont(emlősök, madarak, Veszprém)
-Olt-alom Állatvédő Egyesület(Balatonakarattyától Csopakig, Veszprémig, 06-20-591-7212)
-Madár Panzió Magyarország, Suttogó Madársegítő Alapítvány(Dunaharaszti,06-30-7605453)
-Esztergomi Madármentők(06-20-4667402, Esztergom)
-Madármentés Szolnok(Szolnok, 06-30-5403910)
Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület (Szolnok, 06703280687)
-Debreceni Madármentő Állomás(Debrecen)
-Debreceni Állatkert(Debrecen,0652310065,06304504878)
-Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága-Górési Madármentőhely(Debrecen)
-Szigetvári Madármentő Állomás (Szigetvár, 06-20-3859414)
-Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány(Szigetvár,06203344608)
-Misina Természet-és Állatvédelmi Egyesület(Pécs-Somogy,06202173653)
-Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság-Dráva Kapu Bemutatóközpont(06306502332,06304639722,06303254732)
-Kecskeméti Vadaspark(Kecskemét,0676320121)
-Szegedi Vadaspark(Szeged, 0662542530,0662542531)
-Tisza-tavi Ökocentrum(Poroszló, 0636553033,0636553074)
-Varjúház(elsősorban varjúfélék, Kiskőrös,06-20-5403442)
-ReCrowery(elsősorban varjúfélék, 06-20-2317250, Budapest)
-Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány(gyöngybaglyok,Orosztony,06-20-3225620)
-Szentesi Természet-és Vadvédelmi Mentőközpont(Szentes, 06-30-6332900)

Mécsbogár Fesztivál

Június idusán járunk. Ilyenkor zajlik az erdők mélyén talán az egyik legkülönlegesebb természeti "jelenség", a szentjánosbogarak násza.
A hétvégén különleges, éjszakai túrával várjuk kedves vendégeinket.
Részletek a túráról: http://www.dunaipoly.hu/hu/esemenyek/item?id=362

Az év rovara a nagy szentjánosbogár, akiről bővebb információkat a Magyar Rovartani Társaság honlapján találhatnak:
http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara_2015.html