A Vadászkamara mentené a kotorékozást, már abba is belemennének, hogy kölykös rókát ne irthassanak | 2026. július 17.

Gajdos László miniszterrel egyeztettek a Magyar Vadászkamara képviselői, miután Gajdos bejelentette, hogy kezdeményezi a barbár kotorékvadászat betiltását. Az élő környezetért felelős miniszter szerint „ez a legkegyetlenebb vadászati forma, aminek nincs helye a 21. századi Magyarországon. A föld alatti viadalban megsérül a róka is, megsérül a kutya is, és biztos, hogy elpusztulnak a kis rókák.” Gajdos szerint ezt nem engedhetjük, „ilyen kegyetlenül nem lehet vadászni már Magyarországon”.

A kotorékozás lényegében ugyanolyan, mint a világ minden részén egységesen kegyetlen barbárságnak tekintett és súlyos börtönbüntetéssel sújtott kutyaviadalszervezés. A különbség annyi, hogy itt mégcsak végig sem lehet nézni, ahogy a róka vagy borzanya és a rájuk eresztett kutyák súlyos sérüléseket okoznak egymásnak a szűk helyen lefolytatott, mesterségesen kiprovokált élethalálharcban. (Csak az esetek egy részében történik az, amit a vadászok mostanában előszeretettel állítanak, hogy a kutya „csak" kikergeti a rókát a kotorékból, ahol a vadász lelövi.) A dolog ráadásul az anyaállatok vemhességi idejében, illetve a szoptatási időszakban zajlik, így járulékos veszteségként az egész alom elpusztul.

A kotorékozásnak már az edzésrésze is durva: hivatalosan is úgy folyik, hogy ketrecbe zárt rókára engedik rá a kutyákat. De a valóságban edzenek illegálisan beszerzett kölyök- és felnőtt rókákkal, illetve kóbor macskákkal is.

Azt most már a Vadászkamara is elismeri, hogy „az érintett vadászati módszerek szabályozása felülvizsgálatra és pontosításra szorul, amely során az állatvédelmi szempontoknak határozottabban kell megjelennie az eddigieknél."

A tárgyalásról írt összefoglalójuk alapján a Kamara egy témában mindenképpen hajlott a kompromisszumra: elfogadják, hogy a rókák utódnevelési időszakában vadászati tilalmat rendeljenek el, ami vonatkozna a kotorékozásra és csapdázásra is.

De ragaszkodnak ahhoz, hogy a kotorékvadászat megőrzése „úgy humánegészségügyi, mint állategészségügyi, illetve természetvédelmi vonatkozásokban nélkülözhetetlen”.

https://444.hu/2026/07/17/a-vadaszkamara-mentene-a-kotorekozast-mar-abba-is-belemennenek-hogy-kolykos-rokat-ne-irthassanak

*** Az jól érezhető, hogy a Vadászkamarának még gyakorolnia kell, hogy milyen is civilizált hangon tárgyalni, nem pedig hatalmi pozícióból. A kamara delegációjának egyik tagja, Kiss Tibor hivatásos vadász a megbeszélés után ugyanis olyan fb-bejegyzést tett közzé, amiben az ügyben jelentős befolyással bíró Gajdos Lászlót kóstolgatja, ilyen modorban:

2. Gajdos László miniszter úr nem illetékes a témában, hiszen a vadászat egy másik minisztériumhoz tartozik. Szerintem.

3. Véleményem szerint a miniszter úr tanácsadói, kissé megvezették a miniszter urat, mert sikerült rávenniük, hogy még az előtt tegyen bejelentést, mielőtt alaposan tájékozódik a kotorékozásról szakértőktől. Ez az álmos könyvek szerint sem jó ötlet.

Az a rész sem rossz, ahol egyszerre próbája burkoltan megfenyegetni a törvényhozókat és a rókákat:

11. Mindenki jobban jár egy szabályozott kotorékozással, csapdázással, mint egy illegális tevékenységgel, mert az ellenőrizhetetlen. Ami pedig még rosszabb, más módját fogják megtalálni a rókagyérítésnek, amitől nem lesz boldog senki. A rókák legfőképp.

Előzmény

Válasz

Rókalesen - Vendég: Kurunczi Norbert | 2025.12.26.

Adásunk vendége kedves barátunk, Kurunczi Norbert, azaz Rókales Norbi volt, aki a hazai rókák közismert mentője és szószólója. Mottója, hogy ember és róka élhet békében. A remek beszélgetés során sok mindenről szó esett a rókabiztos baromfitartástól a kotorékozás szörnyűségein át a ravaszdik hasznáig, sok érdekes történettel fűszerezve.

https://tilos.hu/episode/szex-akcio-hircsoport/2025/12/26

az adás 00:30.00 percnél kezdődik

Válasz

Hiába cukik, a veszettség után újabb, akár halálos betegséget is terjeszthetnek a rókák | 2025. november 24.

Már látszik, mit lépett a természet arra, hogy az ember védeni kezdte a vörös rókát a veszettségtől: az elszaporodott, falut, várost belakó, szerethető ragadozók élősködőjét, az echinococcus multilocularis nevű férget eddig ötven magyar emberben mutatták ki. A halálos betegség tizenöt évig is lappanghat tünetmentesen.

„A rókamenhelyen reggel bementem tápot hozni a birkáknak – és hopp, egy pocok szaladt a zsákoknál át. Hozzá is értem, de jól van az úgy, hadd teleljen. Persze, nagy kárt nem fog okozni, és amíg a rókáim csak vakaródznak (…) még ellesz jó darabig” – ez egy bejegyzés november 20-áról a Rókales nevű Facebook-oldalon. A hozzászólásokból kiderül, kiben milyen kép él a természetről. „Hagyják felfejlődni a pocokállományt, taktikáznak”; „tartalékolnak a rókák, fagyasztójuk nincs, élő pocok nem romlik meg”. A másik oldal: „fáznak ők is, keresik a meleget”; „már nagyon vártam egy minimális empátiát a pockokkal is”; „imádom az összes fotód, videót, kommentet, képeket... nagy követőd Angliából, ahol a rókák az emberek barátai”; „élni és élni hagyni”; „rókáid is tudják, hogy senkit nem bántunk”.

A Rókales 150 ezer követővel rendelkezik, és vannak ennél nagyobb látogatottságú, állatvédelemmel foglalkozó oldalak is. Tavaly ősszel, amikor a hidegfront miatt eléheztek, kihűltek a vándorútra készülő fecskék, rengeteg önzetlen és találékony ember fogott össze a mentésük érdekében.

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány harminc hónapon át figyelte a közösségi médiát. Négymillió interakciót vizsgálva arra jutott a kutatás, hogy

-- az állatvédelem ügye az oktatás és az egészségügy után a legnagyobb figyelmet, legtöbb érzelmet kiváltó ügy.

Erről Vetter Szilvia, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az állatvédelmi központ tudományos munkatársa beszélt az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) november 21-i ismeretterjesztő konferenciáján. Vetter Szilvia arról is szólt, Európán belül Magyarországon eleve minden harmadik háztartásban volt társállat, a koronavírus-járvány után 50 százalék, 2023-ban már 56 százalék volt ez az arány. Soha ennyi kutyát, macskát nem ivartalanítottak nálunk, mint az utóbbi időben, sok szaporítótelepet sikerült fölszámolni. A hatóságok civilekkel közösen intézkednek, társadalmi igény lett, hogy az élőlények szenvedését csökkenteni kell minden területen.

Az OMVK rendezvényén nem hangzott el a Rókales neve, viszont az előadások a vörös róka (Vulpes vulpes) és az ember együttélésének problémáit tárták fel.

https://magyarnarancs.hu/tudomany/hiaba-cukik-a-veszettseg-utan-ujabb-akar-halalos-betegseget-is-terjeszthetnek-a-rokak-277943

Válasz