Hiába cukik, a veszettség után újabb, akár halálos betegséget is terjeszthetnek a rókák | 2025. november 24.

Már látszik, mit lépett a természet arra, hogy az ember védeni kezdte a vörös rókát a veszettségtől: az elszaporodott, falut, várost belakó, szerethető ragadozók élősködőjét, az echinococcus multilocularis nevű férget eddig ötven magyar emberben mutatták ki. A halálos betegség tizenöt évig is lappanghat tünetmentesen.

„A rókamenhelyen reggel bementem tápot hozni a birkáknak – és hopp, egy pocok szaladt a zsákoknál át. Hozzá is értem, de jól van az úgy, hadd teleljen. Persze, nagy kárt nem fog okozni, és amíg a rókáim csak vakaródznak (…) még ellesz jó darabig” – ez egy bejegyzés november 20-áról a Rókales nevű Facebook-oldalon. A hozzászólásokból kiderül, kiben milyen kép él a természetről. „Hagyják felfejlődni a pocokállományt, taktikáznak”; „tartalékolnak a rókák, fagyasztójuk nincs, élő pocok nem romlik meg”. A másik oldal: „fáznak ők is, keresik a meleget”; „már nagyon vártam egy minimális empátiát a pockokkal is”; „imádom az összes fotód, videót, kommentet, képeket... nagy követőd Angliából, ahol a rókák az emberek barátai”; „élni és élni hagyni”; „rókáid is tudják, hogy senkit nem bántunk”.

A Rókales 150 ezer követővel rendelkezik, és vannak ennél nagyobb látogatottságú, állatvédelemmel foglalkozó oldalak is. Tavaly ősszel, amikor a hidegfront miatt eléheztek, kihűltek a vándorútra készülő fecskék, rengeteg önzetlen és találékony ember fogott össze a mentésük érdekében.

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja és a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány harminc hónapon át figyelte a közösségi médiát. Négymillió interakciót vizsgálva arra jutott a kutatás, hogy

-- az állatvédelem ügye az oktatás és az egészségügy után a legnagyobb figyelmet, legtöbb érzelmet kiváltó ügy.

Erről Vetter Szilvia, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az állatvédelmi központ tudományos munkatársa beszélt az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) november 21-i ismeretterjesztő konferenciáján. Vetter Szilvia arról is szólt, Európán belül Magyarországon eleve minden harmadik háztartásban volt társállat, a koronavírus-járvány után 50 százalék, 2023-ban már 56 százalék volt ez az arány. Soha ennyi kutyát, macskát nem ivartalanítottak nálunk, mint az utóbbi időben, sok szaporítótelepet sikerült fölszámolni. A hatóságok civilekkel közösen intézkednek, társadalmi igény lett, hogy az élőlények szenvedését csökkenteni kell minden területen.

Az OMVK rendezvényén nem hangzott el a Rókales neve, viszont az előadások a vörös róka (Vulpes vulpes) és az ember együttélésének problémáit tárták fel.

https://magyarnarancs.hu/tudomany/hiaba-cukik-a-veszettseg-utan-ujabb-akar-halalos-betegseget-is-terjeszthetnek-a-rokak-277943

Válasz