Utitárs klub

Utitárs klub képgalériái

Triglav - hogyan lettem igaz szlovénné újra (Túratárs blog)

40 kép

3/5 oldal (40 kép)

Mindenféle állatok

4 kép

Szivárvány a világ tájain

21 kép

Egyoszlopos híd Malajziában

11 kép

Egyiptomi Nemzeti Múzeum

38 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

022

A következő képek forrása:
http://www.turatars.com/blog/view/id_2820/title_Triglav-hogyan-lettem-igaz-szlovenne-ujra/

Szombaton fél hatkor kelünk. Hatkor még tisztán látható a csúcs, mire azonban kimegyek fotózni, már szürke ködbe borul a hegy, a Nap viszont csak hétkor kél – amikorra az indulást terveztük. A négy fős csapatból végül ketten jönnek velünk a csúcstámadásra. Jól haladunk a kitett, de jól biztosított úton, ködös-szeles, de stabil időjárásban. Vidám, felszabadult évődés megy a drótkötél hosszában, ami nyilván oldja a feszültséget a csúcsmajrétól szenvedőkben is. Az ezen a kiránduláson megszokott módon Zsiráf jó tempóban vezeti a társaságot, mi Herr Karancsival elégedetten vigyorogva kullogunk leghátul. (Tegnapi gyengeségem egyébként elmúlt, ide nekem az oroszlánt is!) Más csapat, szembe forgalom nem zavar, aki ilyenkor jár itt, el sem tudja képzelni, milyen tömegjelenetek vannak itt nyáron! Az előcsúcs (Mali Triglav 2725m) meghódítása után hosszan kígyózunk a drótkötél-korlátos keskeny csúcsgerincen, majd egy kiadós felszökés után máris a csúcsra jut a banda. Triglav, 2864m, a Júliai-Alpok és Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa. Lezajlanak a szokásos szertartások; csúcsfotók és -csokik, barátokra emlékezés, aztán – mivel az egyenletes szürkeségben a panoráma egyáltalán nem látható – nem időzünk soká, hanem elindulunk le, vissza a Kredaricára, a házban hagyott csomagjainkért.