Utitárs klub

Utitárs klub képgalériái

Triglav - hogyan lettem igaz szlovénné újra (Túratárs blog)

40 kép

4/5 oldal (40 kép)

Korzika

32 kép

A világ 7 csodája régen és ma

33 kép

Louvre

39 kép

Rendezvények

2 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

011

A következő képek forrása:
http://www.turatars.com/blog/view/id_2820/title_Triglav-hogyan-lettem-igaz-szlovenne-ujra/

A Tominšek-út egészen meglepő magasságig erdőben halad, kellemetlen, 30-50cm magas lépésekkel, de aztán végre felérünk a sziklafalra. Az alacsony felhőzetben sajnos nem bontakozik ki a Vrata tágas panorámája, csak itt-ott ködlenek elő izgalmas részletek, de a társaság szédülősebb tagjai ezt nem is nagyon bánják, hiszen valóban szédítő magasságok fölött haladunk a falon, néhol egészen elkeskenyedő párkányokon, ahol pedig párkány sincs, ott csak egy-egy sziklabütyök, ha pedig már ez sincs, akkor a falba vert vascövek szolgál talp alá valóul. Szerencsére az útvonal egészen jól biztosított, így ha valaki nem néz bele direkt módon az alatta tátongó mélységbe, akkor különösebben fel sem tűnik neki, hogy milyen elképesztő helyeken mászkál. Hozzá tartozik ugyanis a képhez, hogy minden igaz szlovénnek joga és kötelessége életében legalább egyszer megmásznia a Triglavot (mint az ország legmagasabb csúcsát, jelképét), ezért a Dolomitok vagy más tájak „öncélú” via ferrata útvonalaihoz képest – ahol az izgalom fokozása a cél, így minél kitettebb vonalvezetés, egyes kulcspontok megközelítésének nehezítése jellemző – itt valós útvonalakat tettek könnyebben járhatóvá a biztosító berendezések kiépítésével. (Nem a más helyek klettersteigjeit kritizálom, hanem arról beszélek, hogy itt miben más a filozófia.)