http://www.penzcentrum.hu/utazas/olcso_nyaralast_keresel_itt_egy_filleres_tipp.1040312.html
írja a penzcentrum.hu

Itt a tavasz, a városnéző túrák szezonja. Ebben az évszakban sokan pattannak a téli hideg után először biciklire. A kerekezés világszerte egyre népszerűbb, hiszen olcsó és környezetbarát, egyszerű sportolási és közlekedési módszer. Budapesten is egyre többen közlekednek eképpen, tavaly október 23-án rekordszámú, 500 ezer ember biciklizett.

Előfordulhat, hogy valaki fél a városi forgalomban kerekezni, és csak ez tartja vissza a biciklis városnézéstől. Pedig akadnak olyan városok, ahol intézkedések sokasága segíti a kerékpárosokat, és fokozza biztonságérzetüket. Kedvcsináló gyanánt itt egy lista a leginkább bringabarát városokról, ahol megtapasztalhatjuk milyen, amikor a közlekedés igazi közösségi élmény, hiszen óriási tömegek kerekeznek. Az amerikai Thrillist.com internetes portál segítségével összeállítottuk a legjobb biciklis úticélokat.

München, Németország
Bicikli úthálózat: 1200 km

Ha már közlekedés, Münchenről inkább az autók jutnak eszünkbe, többek között a híres BMW múzeum is a városban található. Pedig München példaértékűnek számít a tekintetben, ahogy a városvezetés a kerékpárosok közlekedési lehetőségeit napról napra fejleszti: már 47 utcát teljes egészében kizárólag a kétkerekűek használhatnak. Emellett vannak olyan útszakaszok, ahol az autósok sebességkorlátozásával teszik biztonságosabbá a biciklizést. Egyébként Budapesthez hasonlóan ott is lehet "sörbiciklivel" közlekedni az utcán. Tizenketten körbeülnek egy asztalt, sört vedelnek és tekernek. Nem tűnik biztonságos jószágnak.

Koppenhága, Dánia
Bicikli úthálózat: 457 km

Koppenhágában majdnem mindenkinek van kerékpárja: öt lakosból legalább négynek. A város 2012-ben felavatta a 28 tervezett bicikliországút egyikét, hogy két keréken is könnyen és biztonságosan el lehessen jutni a távolabbi úticélokhoz. A metró is biciklibarát, egyes kocsikban speciális tartókra lehet rögzíteni a kerékpárokat, így az ingázók a városba érve már kényelmesen közlekedhetnek tovább.

Amszterdam, Hollandia
Bicikli úthálózat: 399 km

Ha valaki azt mondja, a biciklis közlekedés fellegvára, rögtön rávágjuk: Amszterdam. És ez nem véletlenül van így. A város keskeny utcácskáin nehéz autóval járni, és sok részen nem is lehet, a négykerekűek ki vannak tiltva. Annyian kerekeznek, hogy állandó problémát jelent a bicikliparkolók hiánya a városban. Talán a nagy számok törvénye, de itt a legtöbb a biciklihulladék: évente 12-15 ezer kétkerekűt emelnek ki a kanálisból, ezekre nem vigyáztak jól gazdáik.

Groningen, Hollandia
Bicikli úthálózat: 199 km

Groningenben minden lakosra másfél bicikli jut. Ez nem is csoda, a helyi szabályozásnak köszönhetően tulajdonképpen az egész városközpont tabu az autósoknak. A vasútállomásnál kétszintes bicikli parkolóház védi például az ingázók kerékpárjait. De az egyetem épülete alatt mélygarázs is található. A városban egyébként a körülbelül 190 ezres lakosság ötöde egyetemista.

Malmö, Svédország
Bicikli úthálózat: 489 km

Malmö leginkább azért különleges e tekintetben, mert 28 útkereszteződésében olyan jelzőrendszer van beépítve, ami hangjelzéssel riasztja az autósokat, ha biciklis közeledik. A defekt sem probléma, a népszerű kerékpárutak mentén bárki számára hozzáférhető szerszámok és pumpa található.

A biciklis városnézés legnagyobb előnye

Talán a leghatékonyabb és legolcsóbb módja egy külföldi város megismerésének, ha biciklivel járjuk be. Így olyan területekre is eljutunk, ahová autóval esélyünk sem lenne, mert ki vannak tiltva. De az sem elhanyagolható adalék, hogy így sokkal közelebb kerülhetünk a helyiekhez, hiszen az ő terepükön fogunk mi is mozogni. A külföldi kerékpározás azonban még ennél is inkább előnyös vonása az olcsósága.

Nézzünk egy példát. Párizsban különböző zónákra válthatunk tömegközlekedési jegyeket és bérleteket, például az összes zónára érvényes napi jegy 4000 forint körüli euróba kerül. Ehhez képest repülőn általában 5-6000 forintért lehet kerékpárt szállítani (bár ehhez hozzájön a biztonságos csomagoláshoz szükséges eszközök beszerzési költsége, ezekről nekünk kell gondoskodni), így ennyiből az egész ott tartózkodásunk idejére biztosított a közlekedési eszközünk. Ha a helyszínen bérelnénk, a Bubihoz hasonló közbringa rendszer keretei között (ami egyébként rengeteg célországban megtalálható, sokszor olcsóbban, mint a hazai - Londonban, Berlinben, Brüsszelben, vagy akár Barcelonában is kölcsönözhetünk) egy napra 500 forint körül szerezhetjük meg, ez egy 7 napos kiruccanásnál 3500 forintot jelent, szóval így is sokkal jobban járunk.

Ha saját biciklinkkel utaznánk, a repülés mellett autóval is megoldhatjuk például tetőcsomagtartóval, vagy vonatra is szállhatunk a környezettudatosság jegyében. Egyes MÁV-járatokon egész évben lehet külföldre utazni, de van, amelyikekkel csak nyáron. Például egész évben mehetünk biciklivel Prágába, Hamburgba vagy Varsóba. A nyári szezonban pedig vonatozhatunk Kassa, Temesvár, vagy Maribor felé. A kerékpárok után kiegészítő jegyeket kell vásárolni, 1500 és 3000 forint körüli összegért.

A világ számos országában a kerékpáros kultúra sokkal fejlettebb, mint itthon, magasabb színvonalú infrastruktúra és biztonságosabb közlekedési lehetőségek várják a kerekezőket. Sőt, van ahol - például Bécsben - a munkaadók azzal ösztönzik biciklizésre munkavállalóikat, hogy kilométerenkénti száz forint körüli összeggel egészítik ki a fizetésüket. Mindenesetre, ha tavasszal vagy nyáron külföldre készülünk, érdemes elgondolkodni a biciklis városnézés lehetőségén.