Közzététel: 2015. nov. 5.
civiljutub
https://www.youtube.com/channel/UCYKMEQutAv_hArE54aXHoQw

E heti videó-sétánk tárgya a Palatinus-tó. Belesétálunk a múltba is, korabeli képeken láthatod, hogy keletkezett a homokbánya-gödör helyén szép lassan a Pala, Báger, a Palatinus-tó. A videóban láthatsz korabeli fotókat a homokbányászatról, a homokvasútról is, és elmondjuk például azt is, hogy 2009 májusában egy 1615 körül épített hajót süllyesztettek el a tóban.
De megtudhatod például azt is a videóból, miért gondolta – és jól – az egykori trösztigazgató, hogy a mamut-szivattyúzás elvét kellene alkalmazni a Pala esetében a homoktermelésre…

KÉPEK A PALATINUS-TÓRÓL: http://bit.ly/pala-kepek

VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT, DOROG: A videó-séták sorozat keretében Dorog város épített és természeti értékeit fogjuk bemutatni. Célunk és koncepciónk az, hogy e városi értékeket emberközeli, inkább laikus, mint szakértői szemmel, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük meg.
Például úgy, mint egy gyerekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.

ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt:
http://bit.ly/videoseta-filmek

PALATINUS-TÓ: KELETKEZÉS, NÉVADÁS, HAJÓRONCS

A Palatinus-tó (Sátorkőpusztai-tó), helyi elnevezéseiben Pala és Dorogi-tó, a Dorogi-medence legnagyobb tava, egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik.
Magyarország egyik legtisztább vizű tava, jelenleg strandként és horgász-tóként működik.
Csak a TALAJVÍZ táplálja. A vizét egy csatornán keresztül a Kenyérmezei-patak vezeti le.
A tó a NEVÉT a Budapestről kijáró fürdőzőknek köszönheti, akik szerint a vize olyan jó minőségű volt, mint a fővárosi Palatinus Strandfürdőé.
A tó mesterséges eredetű BÁNYATÓ. Az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának (mamut-szivattyúzás) köszönheti, amit ekkor kezdtek alkalmazni. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást.
A tó partjától indult a dorogi homokvasút.

MAMUT-SZIVATTYÚZÁS

Az 1950-es években megállapították, a víznívó alatt még jelentős homokvagyon van. Az akkor ismert víz-kitermelési módszerek mindegyike költséges, kisteljesítményű eljárás volt.
Ekkor Lévárdi Ferenc trösztigazgatóban felmerült a gondolat, a mamut-szivattyúzás elvét kellene alkalmazni homoktermelésre. A mamut-szivattyú egy függőlegesen vízbe süllyesztett vascső, amelybe alul a csővégen sűrített levegőt vezetnek be. Amikor a szabad vízfelület elég nagy volt, a mamut-szivattyút és kiegészítő egységeit pontonokra helyezték (légsűrítőgép, szivattyú, emelőgép).

A TÓ NAPJAINKBAN

1953-ban alakult meg itt az első horgászegyesület.
Napjainkban strandolásra és horgászásra használják.
Az északi partszakaszon van a strand és a búvárbázis, a déli oldal – főleg horgászházakkal – beépült az évek alatt. A strandon csónak-, vízibicikli-kölcsönző és vízicsúszda is működik. A tó hőmérséklete átlagosan 19 °C, maximális vízmélysége 10 méter.
Bár a tó mesterségesen jött létre, mára a betelepült élővilág jellegzetes ökológiai rendszert alkot.
2006-ban nyílt meg a tóban a Búvármúzeum. 2007-ben az esztergomi Szent István Strandfürdő vette kezelésébe a 27 hektáros strandot.
2009 májusában egy 1615 körül épített hajót süllyesztettek el a tóban állapotmegőrzés céljából, amit januárban a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán találtak.

ÉLŐVILÁG

Telepítéskor védett halak is kerültek a tóba: botos kölönte, felpillantó küllő, fenékjáró küllő, tarka géb.
A következő halakkal találkozhatunk még a vízben: harcsa, csuka, kősüllő, sügér, kárász, ponty, amur.
Milyen növényeket láthatunk a vízparton? Legnagyobb tömegben a vízpartokon a náddal találkozunk. Itt-ott keskenylevelű gyékényre, harmatkására, fekete nadálytőre, vízi mentára lelhetünk. Kedves virága a vízpartoknak a tavasszal virágzó sárga nőszirom.
A dorogi oldalon is van strand, ez az Öböl-Beach nevet kapta.

TÁMOGATÓ, FINANSZÍROZÁS: A videó-séták sorozat kisfilmjeit a Nemzeti Művelődési Intézet (http://www.nmi.hu/) kulturális Közfoglalkoztatási programjának jóvoltából tudtuk elkészíteni.

SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület – 2015 |
http://www.civilfilm.hu/ civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: +harminchat-harminc négyszáznyolcvan-tizenegy-negyvenöt


Eredeti
https://www.youtube.com/watch?v=_LlHg_gjfcU