A triciklit egy konkrétan meghatározható életszakasz kultikus tárgyaként tartják számon, amelynek egyetlen nagy riválisa a bébitaxi. De vajon ismerjük-e, mi a játszótéri fétistárgy háttere?

Elfelejtett tárgyaink témájú sorozatunk jelen darabja, a tricikli az utolsó biztos pont az anyaföldtől való elrugaszkodás tanulásában: onnantól már várja a gyermeket a két kerék és az egyensúlyozás. Egyúttal a sebesség mámorával ismerteti meg az arra fogékonyakat, akik átszellemült arccal, akadályokat nem ismerve tekernek rajta.

Ha felmérést készítenénk, hogy az ipari forradalom mely feltalálói kapnak helyet a magyar szólásmondások tárában, Singer előkelő helyen végezne. A nevéhez köthető varrógép viszont eltűnőben van a háztartásokból. Elfelejtett tárgyaink témájú sorozatunk újra jelentkezik.

Ennek okáért nem kell messzire mennünk: a konfekcióruházat uralma és az elektromos meghajtású varrógépek elterjedése szükségtelenné tette a lábmeghajtású eszköz használatát.

A szalonbéli hölgyek csábításhoz használt kelléke vagy liturgikus tárgy? A legyező hosszú története során figyelemreméltó karriert futott be, napjainkra azonban mégis kikopott a közhasználatból. Újabb relikvia elfelejtett tárgyaink kincsestárából.

A legyező kialakulása

A fennmaradt művészeti emlékek tanúsága szerint ősidők óta használnak legyezőt hűsítésre és a tűz élesztésére. Legegyszerűbb megoldásnak erre a lótusz- és pálmalevél kínálkozott, melynek formájától a legyező azóta sem rugaszkodott el túlságosan.

A fröccs az utóbbi pár évben ismét reneszánszát éli – hálistennek, mondhatnók, letaszítván a sört a nyáresték hosszas kortyolgatásra szánt italainak trónjáról. A hazai fronton nem megszokott, humoros-könnyedén edukáló kampánynak hála mára többen tudnak különbséget tenni a nagyfröccs és a hosszúlépés között. De vajon a fröccskészítés hagyományos eszközérő, a szódásüvegről is ugyanilyen biztosak az ismereteink?

Hányan használunk a palacsintatészta elkészítéséhez szódavizet?

Hagyományos falvédők (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

Mi a közös Karl Marxban és P. G. Wodehouse kedvenc karaktereiben? Ha más nem is, de a monokli mindenképpen. De miként is szolgált ez a rejtélyes okuláré, ami manapság már csak a komikum tárgya? Elfelejtett tárgyainkról szóló sorozatunk következő írása a monokliról szól.

A monokli a későlatin 'monoculus' ('egyszemű') szóból ered, innen vette át a francia nyelv, majd a tőle átvevő angol terjesztette el a szót ilyen formájában világszerte.A monokli olyan lencse, amelyet csak az egyik szem látásának korrekciójára használnak.

A sparheltről e sorok írójának is csak homályos gyerekkori emlékei ugranak be; sőt meg kell vallania, a németes csengésű és számára ezért titokzatosnak tűnő elnevezés miatt is sokáig bizalmatlanul viseltetett iránta. Ám ez aligha nem egyedi jelenség: mióta a sparhelt eltűnt a konyhákból, valószínűleg kevesen tudnánk konkrétan meghatározni mibenlétét, bár képét legtöbben fel tudjuk idézni magunkban.

Elfelejtett tárgyainkról szóló sorozatunk második részének témája, a sparhelt neve valóban nem túl távoli német felmenőkkel rendelkezik: a német „sparherd” (takarékos/spórolós tűzhely) szó kissé torzított átvétele.

Az elfeledett tárgyakról szóló sorozatunk első tagja a szamovárt járja körül. Számos magyar háztartásban a szamovár a mai napig megtalálható - akár a lakás díszeként, akár a padláson porosodva. De vajon hányan tudnánk beüzemelni? Egyáltalán: tudjuk-e pontosan, mire is való?

A szamovár fogalma a köztudatban szervesen összefonódott az orosz teázási hagyományokkal. Napjainkban általában teafőző eszközként ismerik, holott eredeti funkciója a vízforralás; a felforralt vizet pedig természetszerűleg bármihez felhasználták.

Robert Nye könyvében a zsebóra az első számú oka annak, hogy Navarrai Margit udvarában megsütötték a lutheránusokat. Lássuk hát, mi is a története annak a kiegészítőnek, amely a vallásháborúk legendáriumainak is részét képzi.

Bár különböző időmérő eszközöket már az ókorból ismerünk, a kerekes óraszerkezetek felfedezése a 13. századi szerzetesrendekhez köthető. A legenda szerint a későbbi II. Szilveszter pápa alkotta meg az első kerekes órát.